Van egy hely a sminkes polcomon, ahol szigorúan tabu a kukucskálás. Ez az a rekesz, amit nem csak azért őrzök féltve, mert óvom a benne lévő apróságaim, hanem azért is, mert nem akarom, hogy bárki, aki meglátja a benne rejlő titkom szörnyülködve és fejcsóválva nézzen rám. Ezek a tárgyak, amiket itt tárolok legnagyobb szenvedélyem félreérthetetlen megnyilvánulásai. Itt az ideje, hogy színt valljak: az ajakápolók rabja vagyok. Komolyan, ha lenne "Anonim Ajakbalzsam Mániákusok Klubja" én lennék az első, aki jelentkezne.
Nem tudom mikor kezdődött, de az számomra kristálytiszta, hogy azóta komoly szenvedélyemmé vált ez az egész. Régebben is szerettem a Labellokat, hiszen finom illatuk volt, puhává varázsolták az ajkaim, na meg persze olyan jó volt ránézni a csomagolásukra (főleg a rózsaszín változatra, ugye? :)). Talán, ha jól emlékszem középiskolában tetőzött az őrületem: napjában százszor nyúltam a zsebtükörért és fogtam a kedvenc ajakbalzsamon vagy különlegesebb alkalmakkor a rúzsom és szépen módszeresen kipingáltam a szám. Egy idő után már az osztálytársaimnak is feltűnt ez a szokásom, és az egyik fele nevetett rajta, a másik fele pedig hiúnak vagy beképzeltnek tartott. Pedig nem voltam az, egyszerűen csak függő voltam. Hiszen egy enyhén rózsaszínes színezetű ajak, vagy egy hidratált ajak mennyivel jobb érzés volt, mint az a pőreség, amit az ajakbalzsamok nélkül éreztem. Abban az időben szó nélkül, mindet típusú ajakápolót magamnak akartam: ha hidratál azért, ha zöld azért, ha gyümölcsös azért, ha szép azért, vagy ha különleges akkor pedig azért. Nekem nem számított milyen, a funkció volt a lényeg.
Függőségem következő szakaszában találkoztam a LipSmackerekkel, amik egy teljesen új dimenzióba repítettek. A választék a csillagos eget súrolta és súrolja a mai napig, az egyszerű gyümölcsös ízektől a különleges extrém ízekig minden megtalálható, ami szem-szájnak ingere. A csomagolásuk eszméletlenül cuki, az illatuk fenséges. Először egy bécsi kiránduláson vettem észre egy basic trio pack-et az egyik Bipában (basic, mert gyümölcsös ízesítésűek, ez az alap LipSmackerekre jellemzőek), és azonnal meg is vettem. Következő bécsi utamon már süti illatúak landoltak a kosaramban, később pedig mikor Magyarországra is betörtek ezek a kis csodák szintén megleptem magam párral.
Telt-múlt az idő, és hiszitek vagy sem, felnőttem. Na meg persze most már alábbhagyott ez az őrület nálam, és igyekszem megfékezni magam, ha ajakbalzsamokról van szó, de néha azért én is el tudok csábulni egy-egy érdekesebb darabnál. Ebben a posztban pedig szeretném megmutatni a gyűjteményem, ami még így sem teljes. Ugyanis tipikusan olyan lány vagyok, akinek ha 8 táskája van, akkor biztos, hogy azokban egyenként 4-4 ajakbalzsam/rúzs/szájfény stb. lapul itt-ott eldugva. Sokszor komolyan szanálnom kell, mert rövid idő alatt is gyorsan felhalmozódnak nálam. Na de kanyarodjunk vissza a gyűjteményemhez...
Igen, ennyi LipSmacker-em van jelenleg, de ebből még 1 hiányzik, ami észrevétlenül megbújt a neszesszeremben. Mindegyikről egyébként tudom honnan van és tudom a hozzájuk kapcsolódó történeteket. A Mango, Kiwi és Tropical Punch ízesítésűek második körösek, több éve megvannak, de még mindig ugyanolyan finomak, mint voltak. A világoskéket az USA-ból kaptam, a két barna színűről készítettem már posztot is. Ezek szerintem az egyik legjobbak, mert míg a többinél inkább a színvilág, itt a hidratálás van előnyben. A Coca-Cola kollekciós 'Smacker-ek szintén bécsiek, de egyszer sem próbáltam ki őket, teljesen érintetlenek... még várnak a sorukra :) Azt hiszem a barna kupakosokon kívül a másik nagy kedvencem a Cotton Candy ízesítésű rózsaszín darab. Ez itt már a második, amit használok és még mindig nem tudok betelni vele :))
A Blistex balzsamokat nagyon későn kezdtem megkedvelni, de egyáltalán nem okoztak nekem csalódást. Mindegyikük remekül teljesít, szépen hidratálják az ajkamat, ha úgy adódik. Nagyon szeretem őket. Kedvencem a Tint&Shine változat, ami gyönyörű, természetes színt ad az ajkaknak, és a kellemes, bizsergető érzés miatt, ami a felkenés után jelentkezik, egy kicsit ajaknövelő hatású is.
Igazán levett a lábamról a The Body Shop, mikor az első alkalommal jártam az üzletükben Bécsben, úgy 2006-2007 környékén. Ezt az első alkalmat egy parfümmel és egy Lip Butterrel ünnepeltem meg, mégpedig a cseresznyés változattal, és teljesen le voltam nyűgözve tőle. Kicsit kényelmetlen ugyan ez a tégelyes forma, de én nem bántam, mert iszonyat finom és jó az ajkaimhoz. Pár év múlva követte őt a mangós változat, de valahogy az nálam annyira nem aratott akkora osztatlan sikert.
Végezetül pedig jöjjenek az "Egyéb" kategóriába sorolt ajakbalzsamjaim. A Balea - Never ending story elnevezésű ápolót imádom, annyira finom gyümölcsös-vaníliás illata van. Nagyon könnyű textúrájú, egyszerűen első látásra megragadott. A mellette lévő "Bambis" a Sugar Shop-ból van, még abból az időből, amikor az első megnyílt. Nem a kedvencem, mert mentolos, de ezt mielőtt megvettem nem tudtam, igazából csak a csomagolása fogott meg. A kis cupcake ajakbalzsamot még barátoktól kaptam nem tudom milyen alkalomra, de ritkán használom ugyanis nagyon erősen színezett. A két Labellom pedig itt árválkodnak a végén, de meg kell jegyeznem, ők már viszonylag új darabok, ezelőtt sokkal, de sokkal többel rendelkeztem belőlük. A kedvencem a Star Fruits kollekcióból a vérnarancsos volt. Imádtam, de amióta elfogyott sose látom egy drogériában sem :( Ez a Dragon Fruit változat a közelébe sem ér, de azért nem rossz. A Soft Rosé örök kedvenc marad, különösen finom a textúrája, a mennyekben vagyok, ha ezt magamra kenem, olyan kellemes, púderes érzés.
Amint már mondtam, ez a kollekció nem teljes, és kevésnek is számít, mivel az elmúlt évek során rengeteg félét elhasználtam már belőlük, és később nem is bővítettem a kollekcióm. Ez a szerelem örökre meg fog maradni, hiszen nincs is jobb érzés, mikor végighúzom az ajkamon a mennyei ízek valamelyikét, és egyből szebbnek, csinosabbnak, nőnek vagy esetleg soha fel nem növő tizenéves fruskának érezhetem magam tőlük :)
Nektek mi a kedvenc ajakápolótok?
